Zaujímavé články   späť
www.pamiatkynaslovensku.sk
DREVENÉ PLASTIKY JÁNA GRENČÍKA Z HUSINEJ - Predmet mesiaca AUGUST 2022 (Gemersko-malohontské múzeum)
drevene-plastiky-jana-grencika-z-husinej-predmet-mesiaca-august-2022-gemersko-malohontske-muzeum

 


 


 

V rámci prezentačnej aktivity Predmet mesiaca vystaví Gemersko-malohontské múzeum drevené plastiky zhotovené rezbárom Jánom Grenčíkom z Husinej. Vystavené budú od 2. augusta do 31. augusta 2022.
 


 

V zbierkovom fonde Gemersko-malohontského múzea sa z tvorby Jána Grenčíka nachádzajú dve plastiky a tri súsošia pochádzajúce z rokov 1995 – 1996. Plastiky Svätá Mária a Svätý Jozef stoja samostatne, súsošia Posledná večera, Krížová cesta a Ukrižovanie Ježiša Krista na Golgote, pozostávajúce z viacerých postáv, sú umiestnené na drevenom obdĺžnikovom podstavci. Autor pri zhotovovaní drevených plastík pracuje najmä s lipovým a orechovým drevom, pričom postavičky vyrezáva nožíkom. „Pri ich tvorbe sa snažil zachytiť všetky detaily, a tak je možné na viacerých vidieť napríklad i prvky dobového či ľudového odevu, zaznamenaný výraz tváre i gestikuláciu jednotlivých postáv.“, uviedla etnologička múzea Ľudmila Pulišová.
 

Okrem toho sa z tvorby J. Grenčíka v zbierkach múzea nachádzajú dva betlehemy. Jeden stojaci na rozmernom obdĺžnikovom podstavci pozostávajúci z päťdesiatich polychrómovaných figúrok, zhotovený v rokoch 1997 – 1999. Druhý betlehem, v pôvodnej farbe dreva, pochádza z roku 2001. Impulzom k tvorbe betlehemov bol papierový betlehem, ktorý dostal rezbár do daru. Ten sa mu zapáčil natoľko, že sa rozhodol vyrezať ho z dreva. Zhotovuje tiež pohyblivé betlehemy.
 

Ján Grenčík (1945) sa narodil v obci Šoltýska ležiacej v západnej časti Stolických vrchov, v okrese Poltár. Časť detstva prežil v blízkosti uránových baní v Jáchymove, neskôr sa s rodičmi presťahovali do Rimavskej Soboty. V Husinej sa spolu s manželkou usadili začiatkom 80. rokov 20. storočia, pričom krátko na to sa začal venovať tiež rezbárstvu. Vzťah k práci s drevom získal pravdepodobne od svojho prastarého otca, ktorý bol kolárom a zhotovoval drevené kolesá na vozy.
 


 


 

A GUSZONAI JÁN GRENČÍK FÁBÓL KÉSZÜLT PLASZTIKÁI
 

A hónap műtárgya – 2022 augusztusa
 


 


 

A hónap műtárgya program keretében a Gömör-Kishonti Múzeum augusztusban Ján Grenčík guszonai fafaragó szobrait állítja ki. Az alkotások 2022. augusztus 2. és augusztus 31. között tekinthetők meg.
 


 

A Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményalapjában összesen 2 plasztika és 3 szoborcsoport található meg Ján Grenčík alkotásai közül, ezek 1995 és 1996-ból származnak. A Szűz Máriát és Szent Józsefet ábrázoló alkotások önálló szobrok, míg Az utolsó vacsora, a Keresztút és Jézus Krisztus megfeszítése a Golgotán több alakot ábrázoló szoborcsoportok, melyek fából készült, téglalap alakú alapzatra kerültek. A faszobrok készítésekor a szerző elsősorban hárs -és diófával dolgozik, miközben a figurákat késsel faragja ki. „Az alakok megalkotásakor igyekezett minden részletet megragadni, így sokukon láthatóak például a korabeli viseletnek vagy népviseletnek az egyes elemei, jól megragadta az alakok arckifejezéseit, s az egyes szereplők gesztusait” - jegyezte meg a múzeum etnológusa, Ľudmila Pulišová.
 

Az említett szobrokon kívül J. Grenčík munkásságából két betlehem is megtalálható a múzeum gyűjteményében. Az egyik egy ötven polikróm figurából álló nagyméretű, téglalap alakú lábazaton álló alkotás, mely 1997 és 1999 között készült, míg a másik a fa eredeti színében pompázó, 2001-ből származó alkotás. A faragványok elkészítésének ihletője egy papírból készült betlehem volt, amelyet a művész ajándékba kapott, s annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött, fából is kifaragja. Mindemellett mozgatható részekkel ellátott betlehemeket is készít.
 

Ján Grenčík (1945) Újantalfalván, a Sztolica-hegység nyugati részén, a poltári járásban található faluban született. Gyermekkorának egy részét a jáchimovi uránbányák mellett töltötte, később pedig szüleivel Rimaszombatba költözött. Feleségével a 80-as években telepedtek le Guszonán, majd ezt követően kezdett fafaragással foglalkozni. A fához és a fával való munkához fűződő vonzalmát valószínűleg dédnagyapjától örökölte, aki kerékgyártó volt, és kocsik fakerekeinek készítésével foglalkozott.
 

Mgr. Ľudmila Pulišová (etnologička)


 


 

www.gmmuzeum.sk



www.pamiatkynaslovensku.sk