Trvanie výstavy: 25. január - 30. apríl 2024
 

Gemersko-malohontské múzeum pripravilo pre svojich návštevníkov výstavu s názvom Stredoveké a včasnonovoveké hrnčiarstvo v Gemeri-Malohonte a v Novohrade.
 

Hrnčiarstvo patrí medzi najstaršie remeslá, v dejinách ľudstva. Z mäkkej hliny dokázal neolitický človek vyrobiť pomocou svojich rúk a ohňa pomerne odolné a všestranne použiteľné keramické nádoby, ktoré sprevádzajú človeka až do súčasnosti (v Karpatskej kotline už viac ako 8 000 rokov).
 

Na území Slovenska v stredoveku existovalo niekoľko okruhov keramiky deliacich sa podľa farby črepu keramiky a zodpovedajúcich aj určitým územným okruhom. V župách Gemer - Malohont a Novohrad bola rozšírená tzv. biela keramika. Hrnčiarstvo na tomto území nadobudlo špecifický charakter vďaka surovinovým zdrojom - hlinám s obsahom kaolínu, ktoré patria medzi najväčšie ložiská kvalitnej ohňovzdornej hliny v celej Karpatskej kotline.
 

Na sprístupnenej výstave sú prezentované nálezy bielej stredovekej keramiky z obdobia od 11. - 12. storočia až do 18. storočia. Produkcia tejto keramiky však pretrvávala kontinuálne viac ako 700 rokov, až do 1. polovice 20. storočia.
 

Pre keramiku produkovanú Gemer - Malohont a Novohrad je typické bohaté červenohnedé maľovanie (dekorovanie) zemitými hlinkami, ktoré sa objavuje od 2. pol. 14. storočia a udržuje sa až do zániku produkcie tejto keramiky.
 

Na výstave je prezentovaná široká škála hrnčiarskych výrobkov - hrnce, šálky, džbány, krčahy, ako aj špecifikum tohto druhu keramiky - hlinené fľaše.
 

Návštevník sa na výstave môže oboznámiť s procesom výroby hrnčiarskych výrobkov v stredoveku, ktorý bude okrem sprievodných textov, aj zhmotnený prostredníctvom repliky stredovekej hrnčiarskej dielne z vlastníctva hrnčiara Antona Drímaja z Beluja.
 

Na výstave sú prezentované zbierkové predmety zo zbierok nasledovných fondových inštitúcií: Gemersko - malohontské múzeum, Hradné múzeum vo Fiľakove a Novohradské múzeum a galéria.
 

PhDr. Alexander Botoš (archeológ múzea)

A kiállítás időtartama: 2024.január 25. - április 30.
 

A Gömör-Kishonti Múzeum Középkori és kora újkori fazekasság Gömör-Kishont és Nógrád területén címmel kiállítással készül a látogatók számára.
 

A fazekasság az emberiség történetének egyik legősibb mestersége. A neolitikum embere a puha agyagból a csupasz keze és tűz segítségével tartós és sokoldalúan felhasználható kerámiaedényeket tudott előállítani, amelyek a mai napig (a Kárpát-medencében több mint 8 000 éve) kísérik az embert.
 

A középkorban Szlovákia területén több, a cserépedény színe szerint felosztott és bizonyos földrajzi térségeknek megfelelő kerámiakörzet létezett. Gömör-Kishont és Nógrád megyékben az úgynevezett fehér kerámia volt elterjedt. A fazekasság a nyersanyagforrásnak - a kaolintartalmú agyagnak - köszönhetően sajátos jelleget öltött ezen a területen, ami az egész Kárpát-medence legnagyobb tűzálló agyag lelőhelyei közé tartozik.
 

A kiállítás a 11-12. századtól a 18. századig terjedő időszak fehér középkori kerámia leleteit mutatja be. A kerámiagyártás azonban több mint 700 éven át, egészen a 20. század első feléig folyamatosan történt.
 

A 14. század második felétől Gömör-Kishont és Nógrád területén készített kerámiára jellemző a gazdag vörösesbarna festés (díszítés) ásványi pigmentekkel. Ez a fazekasság létezésének végéig fennmaradt.
 

A kiállítás az agyagtermékek széles skáláját mutatja be - edények, csészék, korsók, kancsók, valamint az agyagedények egy igazán sajátos fajtáját- az agyagpalackokat.
 

A látogatók megismerkedhetnek a középkori fazekasság folyamatával, amelyet a kísérőszövegek mellett Anton Drímaj béldi fazekas középkori fazekasműhelyről készült másolat is elősegít.
 

A kiállítás a következő intézmények műtárgyait mutatja be: Gömör-Kishonti Múzeum, Füleki Vármúzeum, Nógrádi Múzeum és Galéria.
 

PhDr. Alexander Botoš (a Gömör-Kishonti Múzeum archeológusa)

www.gmmuzeum.sk